A kis bogyószél

 2015.03.31. 14:05

Valaki tegye már meg, hogy rendszeres időközönként szól nekem, hogy megint eltelt egy hónap és nem írtam egy árva betűt sem. Megint kiment a fejemből a rengeteg egyéb dolog mellett és ha ma nem találom szemben magam az egyik facebook csoportban egy régebbi bejegyzésemmel, most se lennék itt. Nem mellesleg, nagyon jól esett ott viszontlátni az írásomat.:)

Ami a távolmaradásomat illeti, mostanság jut nekünk jó is, rossz is, de annyi biztos, hogy nem unatkozunk. Sajnos az én egészségemmel gond van, ami nem kevés kórházba járkálással jár, de reménykedjünk a legjobbakban és nem kell aggódni, elpatkolni (legalábbis mostanság) nem fogok. No de nézzük a jó dolgokat. Itt a tavasz! Oké, most ne nézzünk ki az ablakon, mert igencsak világvége hangulatot idéz a látvány, ami elénk tárul, de gyakorlatilag tavasz van és lehetne akár meleg is. Sőt, volt is, amit mi kihasználtunk rendesen. Lassan bejárjuk a környékbeli túrautakat, teszteljük a bababarát helyeket és hamarosan írok is róluk bővebben. Sajnos elöljáróban azt el kell mondanom, hogy elkeserítően kevés helyen gondolnak a kisgyerekes szülőkre. De nézzük ennek is a jó oldalát, ma már bárhol, bármilyen körülmények között képes vagyok 1 perc alatt kicsomagolni a gyereket, átpelenkázni és visszacsomagolni a túraruhába. 

Bár az én gyerekem nem csodalény, hogy 6 hónaposan járjon vagy akár beszéljen (Hihetetlen? Állítólag ilyen is van, elég csak bekukkantani pár fórumra. Aztán vagy elhisszük, vagy nem.). Szóval az enyém tök átlagos, de ugye ez is jár némi fejlődéssel. Nevezetesen Bogyólány, bár marhára nem fűlik hozzá a foga úgy általában, megtanult rendesen forogni, most már mindkét irányba. Azért ha elfárad, akkor hasra vágja magát és elkezd ordítani, biztos ami biztos alapon, úgyis akad legalább egy marha a közelben, aki odasiet felkapni. Jobb napokon még kúszik is, ami egyelőre leginkább arra hasonlít, amikor egy kezdő kisbéka próbál extra ragacsos felületen előre haladni. Szóval energia van benne rendesen, de nem jut messzire vele. Kivéve persze, ha nem vagyok a közelben. Így történt az múltkor, hogy fél percre a szőnyegen hagytam a gyereket (úgyse megy sehová...), hogy ajtót nyissak a tesóméknak. Mire visszaértem arról a kb. 10 méteres távról, a gyerek már a szekrénynél volt és pakolta ki az alsó fiókot. 

Őszintén szólva néha visszasírom az immobil napjait. Amikor letettem a gyereket a körforgó alá és mire visszaértem, a gyerek még mindig a körforgót nézte. Néha ma is beteszem alá, amíg olyat csinálok, hogy nem tudok rá figyelni közben, de ő már nem nézi a körforgót, hanem a berendezést bontja cafatokra. Nagyon kell rá figyelni, mert tényleg villámgyorsan eljut mindenhez, amit el akar érni. Amikor Normafán voltunk piknikezni, a sajtos tallért borította magára. Akkor is csak addig fordultam el, amíg bepakoltam a babakocsi aljába. Ő meg odalöködte magát a zacsihoz és belenézett... csak sajnos a gyerek volt alul, a sajtos tallér zacskója meg nyitva, a gravitáció pedig ott is működött, így a gyereket maga alá temette a tallérkupac. És már üvöltött is. Én meg ingattam a fejem. Ennyit arról, hogy majd bio babakeksszel vezetem be a glutént. Na persze.

Vettünk neki egy rugós hintát, hogy kirugózhassa magát és ne nekem kelljen a 8 kilóját tartanom, nem is beszélve arról, hogy leginkább az én hasamon szeretett ugrálni, ami egy idő után fájdalmas. Ez egy tuti vásár volt, a gyerek 20-30 percig is elvan benne, lefárasztja magát, én meg tudok kicsit tenni-venni. Korábban a pihenőszék volt a nyerő, de egy szép reggelen úgy döntött a kisasszony, hogy ő abból kimászik. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem borult le az asztalról pihenőszékestül. No meg hogy anya mindig ugrásra készen van valahol a közelben. És még csodálkozik a férjem, mitől is fáradok el estére. Végül is, csak ülök itthon egész nap...

A bejegyzés trackback címe:

https://bogyonaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr67323368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása